|
BWV 5
Vízkereszt utáni 19. vasárnapra |
|
|
Wo soll ich fliehen hin |
Hová futhatnék el |
|
1. Kórus |
Wo soll ich fliehen hin,
Weil ich beschweret bin
Mit viel und großen Sünden?
Wo soll ich Rettung finden?
Wenn alle Welt herkäme,
Mein Angst sie nicht wegnähme. |
Hová futhatnék el
Bűneim terhével?
Ezen a nagy világon
Sehol meg nem találom
Az én segítségemet,
Mely levenné terhemet. |
|
2. Recitativo
(basszus) |
Der Sünden Wust hat mich nicht nur befleckt,
Er hat vielmehr den ganzen Geist bedeckt,
Gott müßte mich als unrein von sich treiben;
Doch weil ein Tropfen heilges Blut
So große Wunder tut,
Kann ich noch unverstoßen bleiben.
Die Wunden sind ein offnes Meer,
Dahin ich meine Sünden senke,
Und wenn ich mich zu diesem Strome lenke,
So macht er mich von meinen Flecken leer. |
A bűn nem csak foltokkal szennyezett be,
hanem egész lelkemet beborította.
Istennek el kellene kergetnie maga elől,mint tisztátalant;
De szent vérének egyetlen cseppje
is oly nagy csodákat tesz,
Ezért nem taszít el magától.
Az Úr sebei olyanok,mint a nyílt tenger,
melybe bűneimet lesűllyeszthetem;
És ha ehhez a víz áradathoz folyamodom
Az megtisztít engem minden folttól. |
|
3. Ária
(tenor) |
Ergieße dich reichlich, du göttliche Quelle,
Ach, walle mit blutigen Strömen auf mich!
Es fühlet mein Herze die tröstliche Stunde,
Nun sinken die drückenden Lasten zu Grunde,
Es wäschet die sündlichen Flecken von sich. |
Bőséggel buzogj,te isteni forrás!
Óh,boríts el teljesen vérvörös ár!
Már érzi a szívem a feloldó vigaszt,
Már sűllyed a mélybe bűnöm terhe,
Lemossa vétkeim foltját az Úr. |
|
4. Recitativo
(alt) |
Mein treuer Heiland tröstet mich,
Es sei verscharrt in seinem Grabe,
Was ich gesündigt habe;
Ist mein Verbrechen noch so groß,
Er macht mich frei und los.
Wenn Gläubige die Zuflucht bei ihm finden,
Muß Angst und Pein
Nicht mehr gefährlich sein
Und alsobald verschwinden;
Ihr Seelenschatz, ihr höchstes Gut
Ist Jesu unschätzbares Blut;
Es ist ihr Schutz vor Teufel, Tod und Sünden,
In dem sie überwinden. |
Hűséges Megváltóm megvígasztal;
Az Ő sírjába lett elásva minden vétkem.
Még ha oly nagy is a törvényszegésem,
Ő megvált és megszabadít.
Ha a hívek Nála találják meg menedéküket,
A szorongás és kín már nem veszélyezteti őket,
Ezek egyszeriben eltűnnek.
A hívek lelki kincse,legfőbb java
Jézus felbecsülhetetlen vére.
Ez az ő védelmük az ördög,a halál és a bűnök ellen,
És ezzel győznek. |
|
5. Ária
(basszus) |
Verstumme, Höllenheer,
Du machst mich nicht verzagt!
Ich darf dies Blut dir zeigen,
So musst du plötzlich schweigen,
Es ist in Gott gewagt. |
Hallgass, pokol serege,
Nem csüggesztesz el!
Megmutathatom nektek ezt a vért,
Így aztán: csend legyen,
Isten nevében! |
|
6. Recitativo
(szoprán) |
Ich bin ja nur das kleinste Teil der Welt,
Und da des Blutes edler Saft
Unendlich große Kraft
Bewährt erhält,
Dass jeder Tropfen, so auch noch so klein,
Die ganze Welt kann rein
Von Sünden machen,
So lass dein Blut
Ja nicht an mir verderben,
Es komme mir zugut,
Dass ich den Himmel kann ererben. |
Én a világ legkisebbje vagyok,
És mivel e drága vér véghetetlen ereje
Minden bizonnyal megtart,
- Mert minden cseppje,mégha oly kicsiny is,
Az egész világot megtisztíthatja a bűntől, -
Így kérlek Uram: vérednek ára
Rajtam ne vesszen kárba,
Legyen javamra,hogy a mennyet megörökölhessem. |
|
7. Korál |
Führ auch mein Herz und Sinn
Durch deinen Geist dahin,
Dass ich mög alles meiden,
Was mich und dich kann scheiden,
Und ich an deinem Leibe
Ein Gliedmaß ewig bleibe. |
Szívem úgy emeld fel
A te Szentlelkeddel,
Hogy semmilyen kudarcom
Tőled el ne válasszon:
A jó úton haladjak
S mindig Veled maradjak! |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |
